A szombati napon Teriék elhívtak Pragaba, Varsó egyik városnegyede, ami a 2. vh alatt a legkevésbé sérült. A templomok és a műemlékek igen szépek, de ez a városnegyed nem tartozik a legbiztonságosabbak közé. Az útikönyv például írta, h érdemes megkeresni a piacot is, mert ez elég híres. „Szerencsénkre” már nem volt nagy forgatag, mert kb a beregszászi piachoz tudom hasonlítani. És azt hiszem nem kell többet mondanom róla. Viszont találtunk egy nagyon menyasszonyi ruha üzletet, ábrándoztunk a kirakat előtt kb 10 percet, gyönyörű ruhák voltak. Szóval már megvan, hol fogom megvenni a ruhámat, a helyszín még nem dőlt el pontosan (Tisza-part vagy az Ontario partja), már csak egy vőlegény hiányzik. J
Az idő nagyon hidegre fordult itt, nemcsak a 9 C miatt, hanem elég éles szél fújt. Így 16:45 körül visszaindultunk a koliba. 6 körül vacsoráztunk, skypeoltam anyáékkal, Katáékkal. Lauval azon tanakodtunk, hogy mennyünk-e este bulizni, de végül úgy döntöttünk, hogy maradunk, mert nekem még mindig fáj a torkom, neki pedig a gyomra nem tökéletes. Kb 10 körül hívták Laut a spanyol barátai, hogy van-e kedvünk pokerezni. Mondtuk, hogy igen, csak Lau még skypeolni akart a szüleivel. Így éjfél körül kezdtünk el játszani, s hajnal 4kor feküdtünk le. Sajnos nem nyertem, csak tapasztalatot.
2011.10.16