Kedves Olvasók!
Kedd reggel 11kor keltem fel, annak ellenére, hogy Paulinával este úgy beszéltük meg, hogy 9kor jó lenne felkelni, mert sok mindent kellett volna elintézni. Mire összeszedtem magam, pont megérkezett Teri, és szólt nekünk, hogy a közeli supermarketbe készülődnek, s ha van kedvünk velük tarthatunk. Így elindultunk a nagy bevásárlásra, mivel Paulina és én is elég sok mindet összeírtunk, amit vásárolnunk kellett. Több mint 3 órát töltöttünk el az üzletben, aminek a végeredménye egy bevásárlókosár lett, tele táskákkal. A supermarket körülbelül 20 perces sétára van a kolitól, bérletünk még nem volt, s Paulina azt hitte, hogy a kosarat el lehet vinni a bolt területéről. Náluk ez megszokott, de mondtam neki, hogy itt nem hiszem, hogy jó szemmel néznék. Szóval a parkolóban megláttunk egy taxist, aki annak ellenére, hogy nem beszélt angolul nagyon segítőkész volt. 12 zlotyért visszavitt minket a kolihoz. Már csak egy kihívás maradt: a 4. emeletre felcipelni mindent. De megoldottuk! :)
Majd 8 óra körül befutott Paulina mentora, Pawel is. Estére összejövetelt szerveztek, s engem is elhívtak. Amíg anyáékkal skypeoltam, Paulina elment az egyik barátjához, Telmohoz, aki épp aznap érkezett Varsóba. Elvileg 9kor vártak minket Pawelék, de Paulina még készülődött, közben átjött Telmo is. Megkínáltam őket a híres magyar pálinkával, aminek sajnos nem volt sikere. Körülbelül 11kor sikerült elindulnunk, de hamarosan újabb akadályba ütköztünk, mert a metro már nem közlekedett. Pawelékhez viszont metroval kellett volna menni. Nagyon segítőkészek voltak: Paulina hívta őket, Pawelék pedig hívtak nekünk egy taxit. Az este alatt kiderült: a lengyeleket sem kell félteni, ha bulizni akarnak. Elég jól bírják a vodkát! :) Olyan jól telt az idő, hogy fél 6 volt, mire visszaértünk a koliba...
A terv az volt, hogy 9kor felkelünk, mert délelőtt el akartuk intézni a tartózkodási engedélyt. Ehelyett délben sikerült kimászni az ágyból, akkor is csak azért, mert Telmo elkezdett kopogtatni az ajtón. Neki sikerült időben felébrednie, s déli vérmérséklettel átjött panaszkodni Paulinának, hogy nem olyan könnyű a hivatalos papírokat kitölteni, mert nem nagyon beszélnek angolul. Ezután arra gondoltunk, jobb ha minél előbb intézkedünk mi is. Útra keltünk, s szerencsénkre a koliban és a nemzetközi irodában is volt aki segítsen nekünk. Utána én felugrottam Teriékhez, mert megbeszéltük, hogy találkozzunk. Kaptam tőlük egy varsói kézikönyvet, a fontosabb nevezetességekről. Ők épp edzésre készülődtek, de Teri mondta, hogy ha van kedvem este kimehetünk a városba nézelődni egy kicsit. Én még vacsorát akartam készíteni, s vissza is jöttem a koliba. A carbonara spagetti egész jól sikerült, s mire elkészítettem és ettem, már Teri is csörgetett. Körülbelül 7 körül indultunk. A város az esti fényekben csodálatos. A séta után beültünk a Kafka kávézóba, ittunk egy finom forró csokit. A hely különlegessége, hogy van egy óriási könyvespolc, ahonnan bármelyik könyvet leveheted és olvasgathatsz, valamint vannak társasjátékok is. Mi is játszottunk: speedeztünk. 10 után indultuk vissza a koliba, Teri közben felhívta Tomit, hogy van-e kedve még pókerezni egy kicsit. Éjfélig játszottunk a koliban, s mivel már elég fáradt voltam lassan hazajöttem.
2011.09.27-09.28.
